Blogbejegyzésünkben a 2019. januártól hatályos adóváltozásokat tekintjük át

1. Személyi jövedelemadó, járulékok

2019. január 1-jétől jelentősen változnak a béren kívüli, az egyes meghatározott, illetve az adómentes juttatások. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze.

1.1. Béren kívüli juttatások

Kikerül a béren kívüli juttatások köréből a legfeljebb 100.000 forint összegű - éves készpénzjuttatás, 2019. január 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) három alzsebét azonban továbbra is ezen a címen lehet feltölteni, illetve évente a minimálbér erejéig a továbbiakban is béren kívüli juttatásként adhatják a szakszervezetek a szakszervezeti üdülési szolgáltatást.

A jövőben a kifizetőt terhelő adó alapja maga a jövedelem lesz, miután megszűnik az 1,18-szoros adóalap korrekciós tétel. A juttatásokat a 15%-os szja mellett ugyanakkor 19,5% szocho (2019. július 1-től várhatóan 17,5% bizonyos feltételek fennállása esetén) terheli majd.

1.2. Egyes meghatározott juttatások

Az alábbi juttatások 2019-től kikerülnek az egyes meghatározott juttatások közül és 2019. január 1-től jogviszonyból származó jövedelemként fognak adózni:

• a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj (a jogszabály értelmében egy éves átmeneti időszakban még továbbra is kezelhető a juttatás egyes meghatározott juttatásként),
• a munkáltató által azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
• továbbá pl. az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, étkezési Erzsébet utalvány, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári hozzájárulások, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés stb., illetve az egyes, értékhatárhoz kötött adómentes juttatások mentességi küszöb feletti része.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adható:

• a SZÉP kártya egyes meghatározott egyedi értékhatárait, illetve rekreációs keretösszeget meghaladó része,
• évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem,
• kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg (kivéve kiegészítő önsegélyező szolgáltatás),
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
• egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
• a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
• az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka
• az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem.

A fenti egyes meghatározott juttatások esetében az adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, az adó mértéke pedig 15% szja és 19,5% (2019. július 1-től 17,5% bizonyos feltételek fennállása esetén) szocho (szociális hozzájárulási adó).

1.3. Adómentes juttatások

2019. január 1-től nem adható adómentes juttatásként:

• mobilitási célú lakhatási támogatás
• kockázati biztosítás díjából egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része (a jogszabály értelmében egy éves átmeneti időszakban még továbbra is kezelhető a juttatás az adott értékhatáron belül adómentesen)
• hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás (diákhitel törlesztés), havonta legfeljebb a minimálbér 20 százaléka
• vissza nem térítendő lakáscélú támogatás

Továbbra is adómentes juttatásnak minősül az óvodai, bölcsődei szolgáltatás, ellátás azzal, hogy egyszerűsödik az adminisztráció is, mivel a jövőben egyértelművé válik, hogy a magánszemély nevére szóló számla esetében is lehetőség nyílik az adómentes juttatásra.

Illetve végül adómentes marad a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj, azzal, hogy

• mindkét juttatási forma esetén a juttatás – adóévente és magánszemélyenként – legfeljebb a minimálbér összegéig adómentes, feltéve, hogy a
• a belépőjegy, valamint bérlet (a ki nem osztott belépőjegy, bérlet kivételével) nem visszaváltható, és
• utalványtól eltérő formában történik a juttatás.

1.4. Önkéntes kölcsönös pénztárakon keresztüli juttatások

Az egyéni számlán jóváírt összegek esetében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a munkáltatói tagdíj, és a munkáltató által biztosított támogatói adomány, azaz ezen juttatásokat illetően az adóelőlegek levonásáról is gondoskodnia kell a munkáltatónak. A célzott szolgáltatások (nem az egyéni számlákon kimutatott) esetében pedig egyéb jövedelemnek minősül a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra tekintettel a magánszemély által felhasznált rész, azzal, hogy miután a pénztár nem minősül kifizetőnek, így a juttatás utáni adóterheket a magánszemélynek saját magának kell rendeznie (a 84%-os adóalap után). A kiegészítő nyugdíjpénztár vagy egészségpénztár tekintetében a célzott szolgáltatásokra tekintettel befizetett összegek továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a munkáltató oldalán.

1.5. Kockázati biztosítások

A kifizető (munkáltató) által magánszemély javára kötött kockázati biztosítások teljes összege adókötelessé válik (csoportos biztosítás esetében is). Abban az esetben, ha a biztosítási díj hozzárendelhető a magánszemélyhez, úgy az munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, míg abban az esetben, ha a biztosítási díj nem rendelhető hozzá a magánszemélyhez (pl. rendezvény biztosítás), úgy annak összege egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető (munkáltató) oldalán.  Átmeneti rendelkezések alapján (2019. január 1-jét megelőzően kezdődő biztosítási évre) 2019. december 31-ig továbbra is alkalmazhatók a jelenleg, azaz 2018-ban hatályos szabályok mind az értékhatárhoz (minimálbér 30%-a) kötött adómentes kockázati biztosítások esetében mind az egyes meghatározott juttatásként kezelendő személybiztosítások esetében. A baleset- és betegbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás (biztosítói teljesítés) adómentességére vonatkozó korlátozás (15 000 Ft/nap) ugyan megszűnik, de szintén átmeneti rendelkezéseknek köszönhetően az adómentes biztosítási díjjal fedezett időszakon belül történő biztosítási eseményre tekintettel nyújtott biztosítói szolgáltatás (az értékhatáron belül) esetén továbbra is alkalmazandó a korlátozás.

1.6. Munkásszállás

Módosul a munkásszállás fogalma is 2019-től. Az új szabályok értelmében a szálloda kivételével a kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés is megfelelhet a jogszabályi követelményeknek (de ha ilyen esetben az étkezés is a szolgáltatás része, úgy az nem lehet adómentes). A jelenlegi szabályozás szerint az adómentességhez feltételként az is szükséges, hogy a munkavállalónak ne legyen lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. Az új szabály értelmében az értintett magánszemély nem rendelkezhet lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahely van.

1.7. Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonásra kerül egy adónembe, így a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5% lesz (2019. július 1-jétől várhatóan 17,5%).

---

A társasági adó törvény idén egy igen jelentős változást tartalmaz, ugyanis bevezetésre kerül a csoportos adóalanyiság választásának lehetősége. A további módosítások legnagyobb részét az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó rendelkezések alkotják, ezek közül legjelentősebbek a kamatlevonás korlátozására és az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozás.

2.1. Csoportos adóalanyiság bevezetése

2019. január 1-től a törvény által meghatározott, legalább két belföldi illetőségű adózó (ideértve a gazdasági társaságon kívül többek között az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személyt és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozót is) csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre. Egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet. Az alkalmazandó adómérték ebben az esetben is 9%.

A csoportos adóalanyiság létrehozásának feltételei az alábbiak:

• Az adózók között az általános szabályoknál szigorúbb, legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn.
• A csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja (beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja) azonos kell, hogy legyen;
• a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint kell, hogy megvalósuljon;
• a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos kell, hogy legyen.

A társasági adó törvény szerinti csoportos adóalanyiság – hasonlóképpen az áfa törvény szerinti, már létező csoportos adóalanyisághoz – az adóhatóság engedélyével jön létre, a csoporttagok írásos kérelme alapján, a kérelem benyújtását követő adóév első napján. Főszabály szerint a kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától 20. napjáig nyújtható be. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezések alapján a csoportos adóalanyiság már 2019-re is választható, ebben az esetben a kérelmet 2019. január 1. és 15. között lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő. Amennyiben az adóhatóság a kérelmet jóváhagyja, a csoportos társasági adóalanyiság 2019. január 1-jei hatállyal jön létre. A csoportos társasági adóalanyisághoz a létrejöttét követően a későbbiekben is lehet csatlakozni, ha azt a csoportképviselő és a csatlakozni kívánó adózó közösen, írásban kérelmezik.

A csoportos adóalany a csoportképviselő útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Az adóhatóság a csoportos adóalany részére csoportos adószámot határoz meg. Minden csoporttagot egyetemleges felelősség terheli  - a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is - a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítéséért (ideértve a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettségét is).

A csoportos adóalanyiság választása esetén az adóalap meghatározása úgy történik, hogy a tagok egyedileg meghatározzák éves adóalapjukat az általános szabályok alapján, mintha különálló adóalanyok lennének, majd az adóalap meghatározásáról az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesznek az adóhatóság felé, a társasági adóbevallás elkészítésére nyitva álló határidőt megelőző 15 napon belül. Az adóalap levezetését a csoportképviselőnek is át kell adni, ezen adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. A csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiságra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok szerint az elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet. A csoportos társasági adóalanyiság adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.

A csoportos adóalanyiság előnyei az alábbiak:

• Csoportszintű veszteségelhatárolás lehetősége: a csoportos társasági adóalanyiság adóévi elhatárolt vesztesége az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével egyenlő (feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek). A csoportos társasági adóalanyiság elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának csökkentéseként. Az 50 százalékos korlát ez esetben is érvényes, ráadásul két szinten:
• a csoport az elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan mértékig érvényesítheti az adóalapja terhére, hogy adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát; továbbá
• a csoportos társasági adóalanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen sem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

Fontos megjegyezni, hogy a tagok a csoportos adóalanyiság előtti időszakban keletkezett elhatárolt veszteségeiket csak egyedileg tudják felhasználni (egyedi adóalapjuk meghatározása során az általános időbeli és 50 százalékos korlátnak megfelelően; ez része lesz a csoport adóalapjának), azonban a csoport más tagjának, illetve a csoport egészének nem tudják átadni e veszteségeket.

A csoporttagság ideje alatt keletkezett veszteség ugyanakkor a csoportot illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy csoporttag a csoportból kiválik, a csoporttagság idején keletkezett elhatárolt veszteségeit nem viheti magával, az a csoporté marad (ugyanakkor a csoporttagság előtti, még fel nem használt elhatárolt veszteségeit „magával viheti”, felhasználhatja az általános szabályok szerint). Ha a csoport megszűnik, a csoportszintű fel nem használt elhatárolt veszteség elveszik.

• A transzferár szabályokat csoporton belül nem kell alkalmazni: A csoportos társasági adóalanyiság tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket főszabály szerint nem kell alkalmazni, ez jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a sok belföldi kapcsolt ügylettel rendelkező adóalanyok részére, így a csoportos adóalanyiság választása még abban az esetben is előnyös választás lehet, ha a veszteségelhatárolás fent részletezett lehetőségét a csoport nem tudja kihasználni. Ugyanakkor azon, a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőzően megvalósult ügyletek esetében, amelyek vonatkozásában az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítása még nem történt meg egyik vagy mindkét félnél, az adóalapmódosítást alkalmazni kell. A csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a Tao. törvény szerinti dokumentációs kötelezettséget a csoportos társasági adóalany szintjén kell teljesíteni.
• Adókedvezmények: A csoportos társasági adóalanyiság az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül, ugyanakkor a feltételek teljesülése egy adott csoporttag szintjén vizsgálandó és az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó korlátokat is e csoporttagra vonatkozóan kell meghatározni. A csoportos társasági adóalanyiság adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalanyiság a továbbiakban nem lesz jogosult. A csoportos társasági adóalanyiság a jogosult csoporttag(ok)ra vonatkoztatottan egyedileg alkalmazza a 80%-os (a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó) és 70 %-os (az energiahatékonysági beruházásokra, felújításokra vonatkozó) érvényesítési korlátokat; az e kedvezményekkel csökkentett egyedi adóalapok 70%-ig használható fel minden további adókedvezmény – tehát már csoportszinten; így kedvezőbb adópozíció érhető el, mint külön-külön. A csoporttag tagsága előtti adókedvezményét a csoportos társasági adóalanyiság tagjaként csak akkor érvényesítheti, ha a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.

Az adófelajánlás kapcsán járó jóváírást a csoportos társasági adóalanyiság szintén a felajánlás adóéve fizetendő adójának arányában osztja fel a csoporttagok között. Speciális rendelkezések vonatkoznak a csoportos társasági adóalanyiságra az újonnan bevezetésre kerülő kamatlevonás korlátozási szabályokkal kapcsolatban, ezeket a későbbiekben részletezzük.

A csoportos társasági adóalany tagja kiléphet a csoportos társasági adóalanyból, ezt a kilépő csoporttag és a csoportképviselő által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi. A csoporttagság azon adóév utolsó napján szűnik meg, amelyben a kilépési kérelmet benyújtották.  Ha a csoportos társasági adóalanyiságban fennálló tagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik. A csoporttag jogutódlással történő megszűnése esetén a megszűnést az arra vonatkozó bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az adóhatósághoz bejelenti.

2.2. Az EU Irányelvnek való megfeleléssel kapcsolatos módosítások

Az OECD még 2015-ben fogadta el az agresszív adótervezés, adóelkerülés megfékezését célzó akciócsomagját, amely BEPS (Base erosion, profit shifting) néven került be a köztudatba. Az EU célul tűzte ki ezen akciótervek jelentős részének megvalósítását uniós szinten, ezért 2016-ban kiadta irányelvét a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (Anti Tax Avoidance Directive, rovidítve ATAD). Ez EU célja az ATAD-dal a BEPS akciótervek hatékony, gyors és koordinált végrehajtása minden tagállamban, a belső piacon történő adóalap-erózió és a belső piacról kifelé irányuló nyereségátcsoportosítás elleni egységes szabályrendszer megalkotásával. Az ATAD implementálásával kapcsolatosan az alábbi módosítások történtek a társasági adó törvényben.

2.2.1. Ellenőrzött külföldi társaság definíció

Az ellenőrzött külföldi társaság (controlled foreign company, CFC) definíció ismét változott, az ATAD Irányelv által nyújtott lehetőségekkel összhangban. Az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapításakor – egyéb feltételek mellett – azt is kell vizsgálni, hogy az érintett külföldi személy, illetve a külföldi telephely végrehajtott-e nem valódi jogügyeletet. Egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata csak akkor minősül nem valódi jogügyletnek, ha azt elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és a külföldi személyt vagy a külföldi telephelyet belföldi illetőségű adózó irányítja; a törvénymódosítás értelmében ezentúl az adóalap-módosítás is a nem valódi jogügyletek során elért eredményre irányul. Kivételt jelent az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés alól, ha a külföldi személy vagy telephely, adózás előtti nyeresége nem haladja meg a 234.952.500 forint összeghatárt vagy a nem kereskedelmi tevékenységből származó nyeresége nem haladja meg a 23.495.250 forint összeghatárt, vagy az adózás előtti nyeresége nem haladja meg az adott adómegállapítási időszakra elszámolt működési költségek 10 százalékát. A korábbi szabályhoz képesti szigorítás, hogy a jövőben nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi vállalkozás minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, továbbá a befektetői tevékenység végzése nem vezethet az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alóli mentesüléshez. Az EU-n és az EGT-n kívüli telephelyekre nem terjed ki az EU Irányelv, ezen telephelyekre a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények vonatkoznak. Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a telephely jövedelme Magyarországon mentesítendő a társasági adóztatás alól, akkor annak magyar adóalapba történő bevonása ellentétes lenne az egyezmény előírásával. Ilyen esetekben a javaslat értelmében a telephely mentesülne a CFC státusz alól.

2.2.2. Kamat levonhatósági szabályok

A társasági adó törvény korábban is tartalmazott a kamat levonatóságának korlátozására vonatkozó, úgynevezett „alultőkésítési” szabályt. A módosítások értelmében 2019. január 1-től az eddigi rendelkezések hatályon kívül kerülnek és az ATAD Irányelvvel összhangban álló új szabályrendszer kerül bevezetésre, amelynek célja a – főként a finanszírozási struktúrák általi – adóelkerülés, adóalap-átcsoportosítás megakadályozása.

Az új kamatkorlátozási szabályok szerint főszabály szerint növeli az adóalapot a nettó finanszírozási költségnek az EBITDA 30 százaléka vagy 939.810.000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része (ez az EU Irányelv szerinti 3 millió EUR-nak felel meg). Ez azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek ennél kevesebb nettó finanszírozási költséget realizálnak (azaz leegyszerűsítve: kamatköltségeik összege csökkentve kamatbevételeik összegével a fenti összegnél alacsonyabb) azok teljes egészében érvényesíthetik kamatráfordításaikat, korlátozás nélkül.

A rendelkezés – az általános, 3 millió EUR-nak megfelelő általános mentesítés mellett – számos további kivételt tartalmaz a szabályok alkalmazása alól, összhangban az Irányelv adta lehetőségekkel:

• Az új rendelkezéseket – összhangban az irányelvvel és a korábbi alultőkésítési szabály logikájával is – nem kell alkalmaznia a pénzügyi intézménynek, a befektetési vállalkozásnak, az alternatívbefektetésialap-kezelőnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társaságának, a biztosítónak és a viszontbiztosítónak minősülő adózónak.
• Az adóév napjainak többségében ún. „adózási szempontból különálló”-nak minősülő adózó (amely nem tagja konszolidált éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel) szintén nem köteles a kamatlevonást korlátozó szabályok alkalmazására.
• Speciális rendelkezéseket alkalmazhatnak az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagjai:
  
  • az ilyen vállalatcsoport tagja nem köteles a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazására, ha igazolni tudja, hogy saját tőkéje és teljes eszközállományának aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy annál magasabb, vagy
  • a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társasági adóalapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport EBITDÁ-jának a hányadosa valamint az adózó EBITDÁ-jának a szorzatával.

A módosítás számos új fogalmat vezet be:

• Finanszírozási költség alatt nem csak a kamatként kimutatott ráfordítást kell érteni, hanem a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költséget, ráfordítást, a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költséget, ráfordítást is, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során alkalmazott árak nem piaci volta esetén adóalap csökkentésként elszámolt, kamatnak megfelelő összeget is. (Nem tartozik ugyanakkor e körbe az olyan finanszírozási költség, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel.) A finanszírozási költség fogalma nem taxatív felsorolást tartalmaz, értelmezésekor az EU Irányelvben és a BEPS 4 Jelentésben foglaltakra is figyelemmel kell lenni.
• Nettó finanszírozási költségnek az az összeg minősül, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során alkalmazott árak nem piaci volta esetén adóalap növelésként elszámolt, kamatnak megfelelő összeget is.
• A kamatlevonás korlátozási szabályozás szempontjából kiemelt jelentőségű fogalom az EBITDA fogalma. Ez alatt a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazásában az adóalapnak a nettó finanszírozási költséggel, a Tao törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként elszámolt összegével és a 7. ny) szerinti adóalap-csökkentő tétellel (korábbi kamatlevonási kapacitás ki nem használt része) növelt, valamint a kamatkorlátozási szabály alapján megállapított adóalap növelő tételként elszámolt összeggel csökkentett összege.
• Bevezetésre kerül a kamatlevonási kapacitás fogalma, mely az adóévi EBITDA 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege. Ez az összeg továbbvihető a követekező évekre, mint adóalap növelő összeget csökkentő tétel.

A kamatlevonási szabályok célja, hogy hosszú távon érvényesüljön az EBITDA 30 százalékának érvényesíthetősége. Ezért amennyiben a nettó finanszirozási költség meghaladja EBITDA 30%-át vagy a 939.810.000 Ft-ot, a meghaladó részt adóalap növelő tételként figyelembe kell venni. Ugyanakkor a növelő tétel összegét csökkenti  a megelőző adóévben (vagy adóévekben) keletkezett kamatlevonási kapacitásnak a még fel nem használt része. Tehát, ha egy adott évben nem merült fel az EBITDA 30 százalékának megfelelő nettó kamatráfordítás a társaságnál, akkor nem használta ki teljes mértékben adott évi kamatlevonási kapacitását, azt továbbviheti és egy későbbi évben felhasználhatja. Továbbá, egy adott évi adóalap-növelés összege a későbbiekben adózás előtti eredményt csökkentő tételként felhasználható). A kamatlevonási kapacitásokat keletkezésük sorrendjében, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő 5. adóévben lehet felhasználni.

Az átmeneti rendelkezések értelmében a 2016. június 17-e előtt megkötött releváns szerződések esetében az új kamatlevonáskorlátozási szabályt első alkalommal e szerződések összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. Ilyen jellegű módosítás hiányában az érintett szerződésekre a korábbi alultőkésítési szabályt kell alkalmazni, de az adózó választhatja a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazását is.

A csoportos társasági adóalanyiság tagjai a kamat levonhatósági szabályt az egyedi adóalap megállapítása során úgy alkalmazzák, hogy a 939.810.000 forintnak a csoporttagnál felmerülő nettó finanszírozási költségnek a csoportos társasági adóalanyiságnál felmerülő összes nettó finanszírozási költséghez viszonyított arányában számított részét veszik figyelembe.

2.2.3. Rendeltetésszerű joggyakorlás szabályainak kiegészítése

A rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó korábbi szabály – összhangban az EU irányelvvel –  kiegészítésre került. Így már nem csupán egy önálló jogügylet, hanem jogügyletek sorozata esetében is releváns a rendelkezés. A módosítás indoklása szerint  olyan jogügyletekre (vagy azok sorozatára), amelynek célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny elérése, amely egyébként összhangban van az adóelőnyt biztosító jogszabály tárgyával vagy céljával, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetők.

2.3. További módosítások

A társasági adó törvény további módosításai a következők:

• A sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek támogathatósága: A  látvány-csapatsportok támogatásának jogcímei tovább bővülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével. Sportcélú ingatlan üzemeltetése költségeinek az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei minősülnek, ide nem értve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségeket, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek.
• Fejlesztési tartalék: A korlát a jelenlegi 500 millióról 10 milliárd forintra nő (de továbbra is legfeljebb az adózás előtti eredmény 50%-a)
• Energiahatékonysági beruházások: Ezentúl felújításra is használható. A módosítás régiónként eltérő intenzitást határoz meg az eddigi egységes 30% helyett.
• A korai fázisú vállalkozásokban szerzett részesedés bekerülési értékére vonatkozó háromszoros adóalap-csökkentés továbbra is alkalmazható. Újdonság, hogy a csökkentés korlátja évente és korai fázisú vállalkozásonként 20 millió Ft (korábban: összesen volt ez az összeg).
• Munkahelyi óvoda költségei: A munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei, ráfordításai is nevesítésre kerültek a vállalkozás érdekében felmerült költségek között. Munkahelyi óvodának az az óvoda minősül, ahol az éves átlagos gyereklétszám legalább 80%-a az adózó munkavállalóinak gyermeke.
• Megszűnő adókedvezmények: Megszűnik az előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsolódó adókedvezmény, ilyen adókedvezményt utoljára a 2018. december 31-ig teljesített támogatások esetén lehet igénybe venni. A mobilitási célú lakhatási támogatás megszűnésével párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerül a vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény is.
• K+F kedvezmény: Belföldi partnertől megrendelt K+F szolgáltatás költségeihez kapcsolódó adóalap-kedvezmény megosztható a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója között. Ennek feltétele: közös írásbeli nyilatkozat az adóbevallás benyújtásáig. A 2018-as adóévre már alkalmazható.
• Bejelentett részesedés: bejelenthetővé váltak a  2017. december 31-ét követően megszerzett, de be nem jelentett részesedésekhez később szerzett részesedések (a nyári adócsomag hatályba lépéstől, 2018. júl. 26-tól 75 napon belül volt erre lehetőség). Az eddig be nem jelentett részesedések továbbra sem bejelenthetők. Egyesülés, átalakulás, szétválás nem módosít a már meglévő minősítésen. Pontosításra került, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának.
• Kapcsolt vállalkozás definíció: A kapcsolt vállalkozási viszony definíciója kiegészül egy újabb esettel, amelyet azonban nem általánosan, hanem csak bizonyos esetekben kell figyelembe venni. Ez alapján a legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog- vagy tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés fennállása esetén is kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, az alábbi esetekben:
• ellenőrzött külföldi társaság státuszának vizsgálatakor, valamint a kapcsolódó adóalap növelő tétel alkalmazása során;
• adózási szempontból különálló adózó státusz vizsgálatakor (ennek az új kamatlevonhatósági szabályok szempontjából lesz jelentősége)

2.4. Munkahelyi bölcsőde, óvoda

A jövőben a munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésével kapcsolatos költségek, ráfordítások is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításoknak fognak minősülni. Munkahelyi óvodának az az intézmény fog minősülni, amelyben a gyermekek legalább 80%-a (az éves átlagos gyermeklétszámot tekintve) az adózó munkavállalóinak gyermeke.

3. Egyéb adónemek (KATA, KIVA, tranzakciós illeték, jövedéki adó)

3.1. KATA, KIVA

• Pontosításra került, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után az adót abban a hónapban amelyben szünetel a főállású kisadózó tevékenysége.

•  Pontosításra kerül, hogy amennyiben az  adózó a társasági adó hatálya alól tér át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, akkor a társasági adóalanyiság időszaka alatt az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg – figyelemmel az Szt. előírásaira – társasági adóalapot képez, függetlenül attól, hogy az a társasági adóalanyiság időszaka alatt befolyt-e. Ennek megfelelően  ha az említett összeg a kata-alanyiság időszaka alatt folyik be, akkor az a Katv. jelenlegi szabályai alapján a kisadózó vállalkozás bevételének is minősül. Ezt a fajta kettős adóztatást zárja ki a módosítása. Fontos azonban, hogy az említett bevétel nem lesz a kata-alanyiság szempontjából bevétel, de a nyilvántartásba fel kell venni.
• A szabályozás szigorításának tekinthető, hogy nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.
• Szintén szigorítás, hogy nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

3.2. Tranzakciós illeték

• Kedvező változás, hogy minden lakossági átutalás 20 ezer forintig mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól 2019. január 1-jétől. A módosítási javaslat egyértelmű célja a készpénzhasználat csökkentése.
• Szintén kedvezően módosul a szabályozás a tekintetben, hogy a természetes személyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet esetében nem merül fel tranzakciós illeték.

3.3. Jövedéki adó

• Az őszi csomag jövedéki adót érintő módosításai alapvetően egyértelműsítő célzatúak és leginkább az adminisztrációt próbálják meg csökkenteni.
• Az egyik ilyen és sokakat érinthető módosítás, hogy az adóraktár engedélyese kérheti az adóraktári engedélyének felfüggesztését legfeljebb 1 évre. 
• Fontos változás és adóigazgatási szempontból egyértelműsíti az eljárást, miszerint  ha jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj a jogsértést megvalósító személyt terheli.
• Eljárásjogi korlát, hogy az adóhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást.

3.4. Innovációs járulék

Az innovációs járulék szabályozásának változása a korábbi állapotot állítja vissza, így a jövőben az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alóli mentesüléshez a mikro- vagy kisvállalkozói minőség megállapításánál a Kkv. tv. valamennyi vonatkozó előírását figyelembe kell venni. (Így vizsgálni kell azt, hogy a társaságnak van-e kapcsolódó, illetve partnervállalkozása, és figyelembe kell venni a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdésében említett kétéves szabályt is).

4.1. Foglalkoztatás bővítés iparűzési adóalap-kedvezménye

Hatályát veszti az az előírás, amely a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet határozza meg. Ennek értelmében 2019. január 1-et követően megszűnik a foglalkoztatás bővítéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény.

4.2. Építményadó

2019. január 1-től az önkormányzatok nem bővíthetik ki a jogszabályban meghatározott adómentességeken, adókedvezményeken túl további kedvezményekkel a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, valamint a módosítást követően a reklámhordozója után se az építményadót.

4.3. További adómentességek, adókedvezmények

2019. január 1-től az önkormányzat jogosult lesz arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt.

4.4. Kiigazítás a számviteli törvény változásával összhangban

Összhangban a számviteli törvény módosításával, a beszámolót az IFRS szerint készítő adóalanynak az iparűzési adóalap meghatározásakor nem kell növelő tételként figyelembe vennie az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök - az átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékét meghaladó ellenértéket.

5.1. Támogatások

2019. január 1-től a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként lehet elszámolni, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

5.2. Üzletág átruházás elszámolása

Tekintettel arra, hogy az üzletág átruházás egyetlen gazdasági eseményként értelmezhető, a bevételeket és ráfordításokat nem a kivezetett eszközök értékesítésekor szokásosan használt eredménykategóriákban kell elszámolni, hanem az üzletág átruházásra 2019-től érvényes új elszámolási szabály szerint az átruházónál az üzletág átruházásának összesített eredményét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetét] egyéb bevételként, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg a törvény új fogalomként definiálta az üzletágat: a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ide értve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes.

6.1. Utalványok

2019-től az EU tagállamainak jogharmonizációját elősegítendő, változnak az utalványokra vonatkozó szabályozások is. A jövőben ezek alapján meg kell különböztetni egycélú-, illetve többcélú utalványokat.

Az Áfa tv. definiálja többek között az egycélú utalvány, illetve a többcélú utalvány fogalmát is, amely szerint

• az  egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;
• a többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány.

A fentiek alapján tehát egycélúnak fog minősülni az utalvány, ha már annak kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a teljesítési helye, illetve a fizetendő adó összege (áfa tartalma). Minden más utalvány pedig többcélú utalványnak fog minősülni a jövőben.

Az utalványok megfelelő besorolása azért is lesz kiemelten fontos, mivel a két típusú utalvány adózási megítélése jelentősen különbözni fog egymástól. Az egyik legfontosabb eltérés, hogy egycélú utalványok esetében már az utalvány kibocsátásakor, átruházásakor, míg többcélú utalvány esetén csak az utalvány beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség.

Az utalványok kibocsátói-beváltói a 2019-ben kibocsátott utalványokat már az új szabályok szerint kötelesek kezelni. Az új szabályokra vonatkozó felkészülés során nemcsak az áfa kérdéseket szkséges  tisztázni, de szükséges lehet a kasszarendszerek, illetve a számviteli nyilvántartási rendszerek áttekintése is.

6.2. Személygépkocsi áfa levonási lehetőség

Az új szabályozás szerint 2019. január 1-től a személygépkocsit bérbe-, vagy nyílt végű pénzügyi lízingbe vevő adóalanyok választhatnak, hogy:

• útnyilvántartás vezetése nélkül az előzetesen felszámított áfa 50%-át levonják, vagy
• továbbra is (útnyilvántartás vezetése mellett) a jelenleg hatályos szabályokat alkalmazzák, és az adóköteles üzeti használat arányában élnek adólevonási jogukkal a bérleti díj / lízingdíj vonatkozásában.

Az 50%-os levonási lehetőséget az adóalanyok elsőként arra a számlára érvényesíthetik, amely megfelel a lenti két feltételnek:

• a számla olyan elszámolási időszakról került kibocsátásra, amely 2018. december 31-ét követően kezdődik, és
• a levonási jog keletkezése (azaz a számla teljesítési időpontja) is 2018. december 31-e utáni.

A jogszabály hatályba lépésével számos értelmezési kérdés is felmerül, amelyre várhatóan egy NAV tájékoztató fog megoldást kialakítani, például, hogy

• hogyan lehetséges egy adott gépkocsira a fenti választási jogot megváltoztatni, vagy
• hogyan kell kezelni a korábban megfizetett önrész esetleges kiigazítását.

6.3. Egyéb módosítások

• Január 1-től egységesítésre került a tej áfa-kulcsa, aminek következtében az UHT és az ESL tej az 5 %-os adókulcs alá fog tartozni.
• A törvény a munkaerő-kölcsönzés 2021. január 1-jével történő kivezetése kapcsán pontosítja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerőkölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó lesz valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén.
• 2020 január 1-től az utazás-szervezési speciális adózásban az önálló pozíciószám szerinti adómegállapítás esete megszűnik, az ilyen nyilvntartást vezető adóalanyok legkésőbb 2019. december 31-én kötelesek lezárni a pozíciószámaikat.
• Az alanyi adómentesség értékhatára 8-ról 12 millió forintra emelkedik, így a KATA adózást alkalmazók már nem eshetnek ki az alanyi adómentesség értékhatárából.
• Az új lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes 5%-os adókulcs kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabályok módosultak. Ha az ingatlanra vonatkozó végleges építési negedély megszületett legkésőbb 2018. november 1 napján (vagy ezen időpontig az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentették) akkor az adott ingatlan vonatkozásában még 2023. december 31-ig lehetséges alkalmazni az 5%-os adókulcsot.

2019. január 1-jétől változik a hitelintézetek különadójának mértéke. Az új szabályok szerint az adó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az  e  feletti összegre 0,2 százalék.