A bizalmi vagyonkezelés általános sémája (Bejegyzés No. 16.)

Sokszor a legkézenfekvőbb dolgok képesek elrejtőzni a leginkább. Előadásaim és prezentációim során rendszeresen alkalmazom azt az ábrát, amely a bizalmi vagyonkezelésben (bvk.) érintett személyeket és azok viszonyainak jellegét áttekinthetően és könnyen érthetően magyarázza el. Hogy ez ide miért nem lett eddig feltöltve, azt persze nem tudom, de most, hogy megvilágosodtam gyorsan pótolom a hiányt, ami egyben remek alkalmat is nyújt az eddigiek ismétlésére.

Az ábra természetesen csak egy általánosítható, ha úgy tetszik a leggyakrabban érvényesülő bvk. struktúrát mutatja be, ami konkrét esetben akár jelentős mértékben is változhat. Nincs akadálya pl. annak, hogy több vagyonrendelő rendeljen vagyont ugyanabba a trustba (kezelt vagyonba), mint ahogy annak se, hogy a vagyonkezelőnek több kedvezményezett részére kelljen vagyonkiadást teljesítenie. Egyre gyakoribb továbbá, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő működésének ellenőrzésére protektort állítson magában a bvk. szerződésben. Jogdogmatikailag ugyan vitatható, hogy ebben az esetben a protektor is alanya-e a bvk. szerződésnek, vagy csak a vagyonrendelő megbízottja, de a protektor személyével kapcsolatos igazi lényeg az, hogy őt sem illetheti meg több jogosítvány, mint ami a vagyonrendelőt megilleti a Ptk., illetve a bvk. szerződés alapján.

A következő bejegyzéssel visszatérünk a vagyonkezelési folyamat elemezésére. S noha nem terveztem, de a jelentkező igények miatt nemcsak az üzletszerű, de a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelésről is fogok szólni.

Dr. B. Szabó Gábor