Ügyfelünket az illetékes önkormányzati adóhatóság telekadó megfizetésére kötelezte a „kivett magánút” besorolású ingatlan után. A határozat ellen fellebbezést terjesztettünk elő, és ennek eredményeként a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra utasította az önkormányzati adóhatóságot.
A másodfokú döntés kifejtette, hogy az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A telekadó tárgya kizárólag a teleknek minősülő földterület. A bírói gyakorlat alapján azonban az objektíve beépíthetetlen földrészlet ezen szempontból nem telek, így nem adótárgy.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A telekadó kapcsán a Kúria már a Kfv.I.35.682/2018/4. számú ügyben kifejtette, hogy „az adóalanyok a telekadó megfizetését egy adott ingatlan beépíthetetlenségére tekintettel kétféle módon kerülhetik el. Egyrészt amennyiben az ingatlan fizikai jellemzői okán – például szükségszerű rekultivációval érintett bánya, környezetvédelmi kármentesítésre szoruló hulladéklerakó – objektíve beépíthetetlen, akkor az érintett ingatlan nem felel meg a Htv.-ben definiált telek fogalomnak, azaz nem tartozik az adónem tárgyi hatálya alá. Ez minősül a beépíthetetlenség fizikai korlátjának, amelyet a bírósági joggyakorlat alakított ki (EBH2011. 2357.; Kfv.I.35.610/2016/9.). Másrészt az ingatlan meghatározott jogi korlát esetén mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Amennyiben ugyanis az ingatlanokat érintően az Étv. szerinti építési tilalom áll fenn, az ingatlan adóköteles területének 50%-a Htv. 19. § c) pontja alapján mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingatlan tehát ebben az esetben teleknek minősül és a telekadó tárgyi hatálya alá tartozik, viszont az Étv.-ben meghatározott jogi korlátra tekintettel mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A jogi korlát esetén a beépíthetőség elvi lehetőség fennáll, viszont az Étv. annak gyakorlati megvalósulását kizárja.”
A Kúria a Kfv.I.35.033/2023/5. számú döntésében azt állapította meg, hogy „annak vizsgálata körében, hogy a telekadó hatálya szempontjából az érintett ingatlanok fizikai állapotuknál fogva a törvény „telek” fogalmának megfelelnek-e, a Kúria elvi éllel munkálta ki, hogy a valamikori szemétlerakó telepnek használt, rekultivációra szoruló ingatlanok jelen állapotukban beépítésre nem alkalmasak, a telek fogalomnak nem felelnek meg, így a Htv. 17. §-a szerinti telekadó tárgyai sem lehetnek. A beépítetlen belterületi földrészlet akkor telekadó köteles, ha beépíthető, ennek ellenére nincs beépítve (Kfv.VI.35.718/2012/5., Kfv.I.35.565/2009/11.). A beépíthetetlenség fizikai korlátja szempontjából a telek minősítés, ezáltal a telekadó hatálya alá tartozás megítélésekor az ingatlan valóságos és aktuális helyzetét kell vizsgálni és nem kizárólag azt, hogy a Htv. 52. § 16. pontjában meghatározott kivételek között felsorolásra került-e vagy sem. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság amikor nem vette figyelembe, hogy magánút jellegénél fogva a telek semmilyen körülmények között nem beépíthető, mert az rendeltetésénél fogva további ingatlanok megközelítését szolgálja, függetlenül attól, hogy a közforgalom elől elzárt vagy sem. Arra a felperes kérelme alapján építési engedély nem lenne kiadható mert nem felel meg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 30. pontjában írt építési telek fogalomnak sem.”
Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)
Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.
Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
A Kúria Kfv.I.35.033/2023/5. számú ítéletében úgy érvelt, hogy „a beépíthetetlenség fizikai korlátja szempontjából a telek minősítés, ezáltal a telekadó hatálya alá tartozás megítélésekor az ingatlan valóságos és aktuális helyzetét kell vizsgálni és nem kizárólag azt, hogy a Htv. 52. § 16. pontjában meghatározott kivételek között felsorolásra került-e vagy sem.”
Mivel a konkrét ügyben az önkormányzati adóhatóság nem vizsgálta a kúriai döntésekben rögzített fenti körülményeket, a kormányhivatal az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az önkormányzati adóhatóságot új eljárásra utasította, mivel az új eljárásban vizsgálni kell, hogy az ingatlan telek fogalomnak megfelel-e.
Dr. Zalavári György ügyvéd álláspontja szerint amennyiben a fenti ismérvek alapján az ingatlan nem minősül teleknek, mivel az nem beépíthető, nem lehet a telekadó tárgya.
The post Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024 appeared first on Jogadó Blog.